rab

józanodás hajnala

 

befedett a volt szerelem sűrű köde, pora

s csak néha érzem, hogy tiszta vagyok

 

többé nem raboskodnék ebben a

masszív várban, önként

kinézzek végre a rés ablakon

üde legyek, s egész, ki voltam egykoron

 

 

Címkék: vers