rab
józanodás hajnala
befedett a volt szerelem sűrű köde, pora
s csak néha érzem, hogy tiszta vagyok
többé nem raboskodnék ebben a
masszív várban, önként
kinézzek végre a rés ablakon
üde legyek, s egész, ki voltam egykoron
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.